A Szentháromság megvéd a pestistől - vallották a magyarok, mikor Könyves Kálmán rendeletére a járványok közepette elkezdték tartani a kisünkösd ünnepét. A Szentháromság vasárnapját a pünkösd utáni vasárnapon ünneplik a katolikusok, A görögkatolikusnál pünkösdhétfőn van, az ortodox egyház hívei pedig egyszerűen pünkösdkor tartják. Ami közös: ezen a napon a hívek a a Szentháromságot éltetik.
„Istenem, kérlek, áldd meg szolgáidat; Isten, ki hármas egységben áldott légy!"
Szent Lambert fohásza
Kispünösd, másnéven Szentháromság Vasárnapja ünnepét Lüttich püspöke, Stephanus rendelte el elsőként Lüttich városában Szent Lambert emlékére, utódja pedig az egész egyházmegyére kiterjesztette az ünnepet. Eleinte csak itt tartották, mert Róma sokáig nem fogadta be az ünnepek sorába, mondván? nem kell külön ünnep a Szentháromság számára - hiszen azt minden vasárnapi istentiszteleten ünneplik a hívek eleve.
„Némelyek szokásba hozták, hogy a Szentháromság ünnepét ülik Pünkösd nyolcadában, mások az egyházi év utolsó vasárnapján. A Római Egyház nem fogadja el ezt a szokást, mert minden vasárnapon, sőt naponként megünnepeljük az Egységnek és Háromságnak ünnepét”.
III. Sándor pápa
De ez persze nem maradt sokáig így. Egyre több egyházmegyére terjedt át a kispünkösd megünneplése, így a pápák avignoni fogsága idején XXII. János pápa megadta magát, és 1334-ben - mikor már mindenütt önként tartották az ünnepet a hívek - Róma nevében előírta: ünnepelni kell.
Magyarországon Kálmán király rendelte el a Szentháromság tiszteletét. A 14. században a pestisjárványoktól való rettegés felélesztette a Szentháromság kultuszát, így általánossá vált kispünkösd megünneplése. Az ekkoriban épült templomok nagy részét a Szentháromság tiszteletére szenteltek és a mai napig sok faluban tartják ezen a napon a templombúcsút is.
A templomi mintát követve megjelent előbb az arisztokrácia, majd és a polgárság, végül pedig a parasztházak homlokzatán is a az istenszemmel - sugárzó nappal - kitöltött háromszög jelképe, hogy a lakóit a Szentháromság oltalmazza a járványtól és minden veszedelemtől. A 17-18. században a városok főterein és főutcáin emeltek védelmező Szentháromság-oszlopokat, melyek előtt rendszeresen köztéri ájtatosságokat tartottak, énekkel és imával.
Népszokások is kapcsolódnak az ünnephez: Sándorfalván az asszonyok Szentháromság vasárnapjának hajnalán rózsaszirmokat szórtak és a Szentháromság olvasóját imádkozva megkerülték a templomot - hasonlóan a liturgkius év közelgő nagy ünnepéhez, az úrnapi körmenethez. Több helyütt szokás fehér galambot szabadon engedni a kispünkösdi misén.
képek: shutterstock
